Meglepetés
Alkonyodott. Telefonon hívtam őt, de nem értem el. Nem volt otthon. Egy óra múlva szólt az ismerős hang. Jelentkezett. Talán egyre gondoltunk. Kocsiba ült, felkeresett. A CD-n szólt a kedvenc zenénk. Belefeledkeztünk. - Adok rá kakaót, hogy halld a gitárt is - mondta. Kimentünk a Duna-partra. az esti fények jelentkeztek. A Duna tükre közel volt és mégis távol. Csak a túlsó part fényeit érzékeltük, meg a zenét. Megvolt az esti séta, a beszélgetés, és mielőtt kiszálltam a kocsiból, egy csomagot adott át. Meglepett. Alig tudtam valamilyen hangot kipréselni a torkomon. Nehezen térek magamhoz, olyasmit kaptam, amit sosem lehet kérni, csak adni.
Csurdu Balogh Márta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése