2011. szeptember 26., hétfő

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Hírek akkor is születnek, ha nem történik semmi. 2. Hol van korunkban a bölcsek magasztos nyugalma? 3. A homály a szerelmes fiataloké, ha tisztul a fejük, mindent elronthatnak. 4. Hová tűnt életünkből az ünnep méltósága, az áhítat, a katarzis? Ez a költői kérdés megfogalmazódhatna bennünk napi létkérdésként is. 5. Humorral még azt is jól lehet viselni, ami vérre megy. 6. Huszonévesen megtiltotta magának az írást, ötvemévesen sikerült feloldania saját tiltását. 7, Az idegen mindig idegen marad?

Tükörlabirintus c. könyvemből: Az én pajtásom

A koszorúmat fontad / és én elfogadtam tőled, / a zöld levél közt a kék virágot, ami semmihez sem fogható - / a gyermeki menyasszony koszorúját / és szépsége halhatatlanná vált. / Tőled kaptam a legszebbet. / Tőled kaptam a legjobbat. / A gyermekkor fényét... / A gyermekkor játékát.../ A gyermeki szellemben a játék szerelmét, / a szerelem játékát, a miénket váltottuk meg ./ Kedves pajtásom, kedves barátom, / hiába lett másé a folytatás. /

2011. szeptember 25., vasárnap

Titkok álommásai c. könyvemből

1. A jóléthez kell a jó ember is.2. A jónak van hatalma. 3. Korjelenség: jót beszélgettek, de egyik sem tudta, hogy mit. 4. Jobban jársz,ha te jössz rá elsőként saját titkaidra. 5. Jól döntött, el sem kezdte.6. Jónak lenni jó, de a rosszban is van jó. 7. A kedvező helyzetbe nehezebb bekerülni, mint kikerülni azt. 43. l.

Tükörlabirintus c. könyvemből: Tavasz c.

Tombol a szív új tavaszában, / A vihar is fokozza hevét. / Áldó, duzzadó folyamában, / Faló vágya veszejti eszét. /

2011. szeptember 24., szombat

Titkok álommásai c. könyvemből

361. A zuhatagokban megérlelt esély megadja a reményt. 355. Veled beszélek, vagy mással, nem tudom eldönteni, olyan idegenek lettünk. 357. A vezér választja a katonát és nem fordítva. 358. Világok söpörnek bennünk,  mi mégis megyünk, tűzön-vízen át. 359. A virágnak is megvan a titka, de azt ki lehet találni. 356. Veled vagyok a jelenben, hited velem erősebb. 365. A viharos szélben nem csak a kártyavár dőlhet össze.

Tükörlabirintus c. könyvemből

1.Itt a hegy, még előtte van, de már tudja, hogy mit kell tennie. Legyen ott, ahol lehetne, ha van bátorsága meg ereje, akkor felér majd a hegyre. Az útravalót megköszönni a művészettel is lehet, ha lehet. 2. Cukros vagy nem cukros, a szájíz dönti el. 3. Dal az élete - tücsök. Ha nincs dal, nincs tücsök. 4. Hagyd az embert, hadd nyíljon! Arra nyílik, amerre vágyik. Rajt a rajtja.

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Ha jóra jár az agyad, előbb-utóbb az is bekövetkezik. 2. Ha jó helyzetben vagy, a jobbat is elérheted, csak ne kapkodd el! 3. Ha látják, sajnálkoznak rajta, pedig becsülni kellene, legalább azt, hogy láthatják. 4. Ha más a meggyőződése, attól még lehet az ismerősöd. 5. Ha másra bíztad akkor a döntést, most nincs apelláta.
 35. l. / 6. Ha megbotlottál, utána már hiába nézed, hogy mi volt az utadban. 7. Ha a szerelmes megkapta, amit akart, a szerelmi kötelék is meglazulhat.

Tükörlabirintus c. könyvemből: Néha ki kell mondani c. szösszenet

Szövetséget kötöttünk. Mellém rendelt  sors. Egymáshoz szegődtünk.  Maradj is meg, amíg csak lehet. Erősebb lettem veled. Visszük egymást és a terheket. Nem kérdezzük sosem: ráérsz - e? Természetes, hogy egymásra van időnk. Gyakran egyszerre mondjuk ki ugyanazt a szót, mondatot. Észrevesszük a bánatot egymás szemében, rezdülésében. A barátság létezik. Ráérzünk. Minden nap ráhangolódunk. Megtanuljuk. Adjuk magunkat. Időt hagyunk a folyamatnak. Inkább az ösztöneinkben él, mint a tudatunkban. A tudatos vállalás azonban megerősíti a barátságot. - Jó, hogy a barátom vagy!

2011. szeptember 22., csütörtök

Titkok álommásai c. könyvemből

1.Ha nem veszed fel a kesztyűt, majd felveszi más, de nem helyetted. 2. Nemcsak a hátszél fújhat, hanem a szembeszél is. 3. Nem vagyok már olyan fiatal, és nem vagyok még olyan öreg, hogy erről szívesen beszélnék. 4. Olyan idegen, ha elmegy, és olyan más, ha megjön. 5. Nehezen vált meg tőle, ezért hirtelen engedte el. Nem a tied, csak ha felfogod a jelentését.

Tükörlabirintus c. könyvemből

1.Beleviszi a jóba, és még csak föl sem fogja.  Mit lehet tenni, tovább kell menni. 2. Mi volt, szép eszményű noteszom? Csurgó mézed hogy fogyott el ily gyorson? 3. Fut a semmi, nyújt a semmi, ad a semmi, vesz a semmi. Nincs is semmi, és mégis van.

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Nem mindegy, hogy a tevésekkel voltál, vagy a tévésekkel. 104. l. /2. A mindennapi "cirkuszoktól" senki sem lesz gazdagabb? 3. Nem mindegy, hogy alul marad, vagy fölül, emelkedik. 4. Nem mindegy, hogy én esem az ő útjába, vagy ő az enyémbe. 5. Nem mindegy, hogy írásban, vagy szóban intézi el. 6. Nincs miért aggodnód, ha a dolgokat mindig kézben tartod? 7. Nincs rossz étel, ha a szakács nem rest?

2011. szeptember 21., szerda

Tükörlabirintus c. könyvemből

1. A szavak csak akkor maradnak meg, ha magunkat adjuk benne, 2. Könnysugaras úton a percek - évek jöttek, mentek, megérleltek. 3. Az idő és az ember rokonok. Miben  rokonok?  Az elmúlásban. 4. Nem tudhatjuk, mégis tudjuk, hogy miről szól a világ nyelve. 5. Az erő a lélek hozadéka. Nem szűnik az idő múltával, sőt sokszorozódik. A te akaratodon múlik, rajtad áll.

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Fal van, lehet mögé bújni, de bele is ütközhetsz. 87. /2. Ez csak kacsa - mondta a zuglapíró, és elégedett volt.
3. Feledve vagyok, mert szerettél. Szeretve vagyok, mert rám emlékeztél. 4. A felejtés gyógyír lehet, de még más is kell a gyógyuláshoz,  például az emlékezés. 5. Fellángol, majd ellobban, ritmusa van a szerelemnek.
6. Felragyogó csillagképek vigyázzák az életet.

2011. szeptember 20., kedd

Tükörlabirintus c. könyvemből

1. A titok legmélyén is gazdagodsz. Nincs olyan élmény, ami úgy szűnne meg, hogy nyoma sem marad. 2. Már az idő sem kegyes, mintha felrobbant volna, hamuvá lesznek a percek. 3. Az igaz út fénnyel teli. A másikat a sötét nyeli. Aki mindkét utat szereti, az többet is tapos a földig.

2011. szeptember 19., hétfő

Tükörlabirintus c. könyvemből: Veletek

Néztem a csillogó szemetek, / Azt éreztem, hogy fontos vagyok. / Jó volt, míg ott voltam veletek,/ Hogy együtt éltük meg a napot./ Csurdu...

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Más lett az igen. Más lett a nem. Most minden más lett. 93. l. /2. Menet közben dől el minden? 3. A merszed benne eleven, kedved vele növeled. 4. Messziről is megérezlek, s tudom, hogy csak te jöhetsz. 5. Mindegy - mondta, pedig nem az. 6. Múló árnyaink követnek, meghasonlunk? 7. Magára is gondolt? - Nemigen.

Új gondolataim (amelyek mostanában születtek)

1. Mindig megkapom a magamét - az igazság nevében. Aki pedig az igazságot osztja, az elmegy mellette.
2. Ajánlottak vállalkozót... Vállalkozó sok van, a pénzből van kevés - hangzott a válaszom. 3. Aki a tapasztalatokat úgy meg tudja fogalmazni, hogy mások is magukénak érzik, az nem hiába ír. 4. A megkérdőjelezett témákból is kialakulhatnak jó dolgok, ha van elég türelmünk hozzá. 5. Biztos, hogy nyitott vagy a világra? - Melyik világra, arra, amit én csinálok, vagy arra, amit te csinálsz? 6. Ha nem mondom ki, attól még az úgy van, de változhat is. 7. Biztos, hogy jól értem, ami körülöttem van? - Ma Így fogalmazom meg, de holnap lehet, hogy másképp.

2011. szeptember 18., vasárnap

Tükörlabirintus c. könyvemből: Ha egyszer jönnél c. szöveg

Ha egyszer jönnél, /Már nem szeretnélek./ Fekete szemed - / Már nem bűvölne el./ Lágy, meleg hangod/ Már nem érdekelne./ A szépséget benned - / Már nem látnám meg. / Ha egyszer jönnél, / Már hiába jönnél./

Titkok álommásai c. könyvemből

1. A sok-sok hatásból nehéz kiszűrni a megfelelőt? 85. l. /2. Nincs más út, csak a való? 3. Most még a tiéd, de mi lesz holnap? 4. Sír a folyó, sír a hegy, hová lett a szépsége? 5. Hol jön, hol megy, neki mindegy, és a másiknak? 6. Ha jót lát benne, nem biztos, hogy jó is. 7. Ha ez is jó, meg az is jó, akkor mi a jó?

2011. szeptember 17., szombat

Tükörlabirintus c. könyvemből: Kísértés

Szenvedek én - mégis tépsz még / Furcsán meg kell óvni - vénség / Rongy ábrádról fényes szemed / hjvalkodó agy - nagy eszed / csontig olvadt kínos lelked / összeszeded - megnöveled / Remélem én - hogy nem leszek /
ezeréves fogoly veled kedves / romvár - szerelemvárszellem / Sánc áll - hiába kísértesz / Váram van - bevehetetlen / Oly erős a jégpáncél bennem / jégcsákány sem töri fel sosem /

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Annyi dolog van, ami jót tenne az embereknek, de éppen a saját korlátjaik miatt nem teszik meg. 24. /2. A bizalom időnként kétséges is lehet, hiszen a bizakodó is gyarló ember. 30. / 3. A bűntudatos ember több büntetést kap? 4. Csak a szélsőséges dolgok lehetnek izgalmasak? 5. Érdemes észrevenned: egy-egy régi kép újra meg újra visszatér, azért, hogy éltessen. 6. Az egyik ember közelről sem fog meg, a másik messze van, mégis megérint. 7. Az egyik gondolat jobb, mint a másik, de melyikre találsz rá? 44.

2011. szeptember 16., péntek

Tükörlabirintus c. könyvemből: Baleseti oktatás

Kipottyanok középre/ kikeveredve / kezemben / kötegek/ papírtekercsek/ egyiket tartva/ olvasok/ torkomat feszítve/ baleseti/  veszélyek ellen/ apró intelmeket/ sorolom sorba/ személyre/ gépre/ szerszámra/ hogyan/
 miként/ meddig/ tilosba menni/ tilosba hajtani/ tilosat tenni/ tilosba járni/ szigorúan tilos

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Ami könnyű az jól megy, de könnyen kihullik az emlékezetből. 19. / Ami nem igaz, abból bumeráng lehet.
3. Ami több embernek a dolga, az nem lesz senkié sem. 4. Botrányos a viselkedése.? - Ő sztár, megteheti.
5. Csak mondta-mondta a tanácsait, és csak akkor vette észre magát, amikor már mindenki otthagyta. 6.Csak olyan terheket cipelhetünk, amelyekben megmarad emberi méltóságunk. 7. A csecsemőre is figyelni kell, nem
csak babusgatni.

Tükörlabirintus c. könyvemből: Létjog

Húzd meg magad darazsak fészkében, /Bújj közéjük, kapaszkodj más bőrébe! / Szívj és csípj, hisz ez a létjoga
/ Minden darázs és kullancs fajtának.

Titkok álommásai c. könyvemből

1.Vagy többnek látszik, vagy kevesebbnek. Melyik a jobb? 2. Nem volt, mégis lett. 84. l. 3. Levitézlett, többé nem veszi észre senki? 4. Könnyeinken gázolunk, tüzeinket eloltjuk, talán így könnyebb. 5. A lábnyomok fogynak, elfogynak, megszűnnek, már senki sem jár arra. 6.Miért bízta magát törékeny csónakra? 7. Még csak mászik, de közel van a menéshez.

2011. szeptember 15., csütörtök

Tükörlabirintus c. könyvemből: A kis vadvirág

Méla búban leledzett egy álmos kiskölyök,
Világot várt, meséset, az egekbe törőt.
Viruló kis vadvirág volt, s elaludt.
Felébredni nem tudott, és elpusztult.

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Az ismétlés a tudás anyja, de időnként unalmas is lehet. 135. l. /2. Jön-megy az ember, így aztán nem is jelent olyan sokat. 3. Kedves a szívének, de nem az eszének. 4. Képeket sorol az elméje, de le is tudja zárni? 5. Kiéghet a körte, de az ember is. 6. A jót is el lehet rontani, de jobbá is lehet tenni. 7. Az idő múlik, a szív kopik, kiszűrt álmok pora hullik...

2011. szeptember 13., kedd

Tükörlabirintus c. könyvemből: Részeg volt a Föld c. vers

Részeg volt a Föld, / Mikor felém hozott. / Részeg volt a Föld, /Szemem elvakított. /Részeg volt a Föld, / Minket elborított. /Részeg volt a Föld, / Részeg volt teljesen, Amiért önmagát / Fölénk rendelte.

Titkok álommásai c. könyvemből

1.Egészen más lett belőle, mint amire számítottak. 89. l. /2. Érdekeltté váltunk egymás számára mindörökké, ha lehet. 3. Fogy az erdő, kicsi már a lombja. 4. Bekerül meg kikerül, lelkes manipulációk élnek, de egyszer minden kiderül. 5. Belelovalás nélkül is elég izgalmas a világ.

2011. szeptember 12., hétfő

Tükörlabirintus c. könyvemből: Tükörlabirintus c. versrészlet

Mit rejt az új - miért jön el
Hogy újra jöjjön folytatón
Válogatós kedvét töltse el
Magába szedett erőhalmokon
Csupa rengeteg
Tetejébe tornyosuló mámor

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Vissza-vissza! - mondta. De már késő volt. 2. Úgy közeledtek, hogy elment tőlük a kedve. 96. l. 3. A lélek köt, majd újból felold, mintha hiába tenné, amit tesz. 219.   4. Aki bátran lezárja a mát, az merészen előrevetíti a holnapot. 222.  5.  Lehet valakinek ilyen-olyan természete, de az csak akkor derülhet ki, ha ilyen vagy olyan helyzetbe kerül. 211.  6. Sosem hűl ki a jó érzés, sosem múlik a szeretet, ha erős hittel tápláljuk azt. 95. l.
7. A napfogyatkozás félelmet hozhat, fel kell készülni rá.

Tükörlabirintus c. könyvemből: Az élet tánca a tánccal c. vers

Dalzönge üvölt át a termen,
Ritmikusan dobban minden láb,
Sok-sok kéz ölel a csarnokban,
Felborítva a sok intimszabályt.
Szívzörejek tarka tengerében,
Vegyes szólam ezer érzésében,
Zokog a dallam, izzik a hajlam,
Dobban a láb szomjas a száj,
Összesimul sok felhevült testpár.
Nyekeregnek az agytekervények.
Lázmámorban csókolt kezek,
Simulnak görcsös remegésben.
A mámor géniusza habzsol,
És újat tékozol - hajszol.
Csuklik a test és újraéled,
Forrpontról merít forrcseppet.
(Részlet) Csurdu...

Titkok álommásai c. könyvemből

1.Kortyolgatja, pedig legszívesebben egyszerre felhörpintené. 2. Látod - látod, nem megmondtam, most már csak folytatni lehet, nem fogod tudni abbahagyni, pláne, ha nem is akarod. 121. l. / 3. Megjátszotta a szívtelent, de rajtavesztett, pedig általában bejön. 4. Nem kell mindent észrevenni, de nem árt az óvatosság. 5. Nem ráhagyták, hanem bíztak benne. 6. Nagyon negatív volt, de a barátok pozitívvá tették. 7. Nem játék ez, Lili, de annak is fel lehet fogni.

2011. szeptember 11., vasárnap

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Horizontja szétesett, nem volt maradása. 90. l.
2. Kövek vágódnak hozzánk, laposodunk, összemegyünk?
3.Jó volt, míg ott voltam veletek, és együtt éltük meg a napot.
4. Veletek lehetek, ez a legnagyobb ajándék.
5. Önmaga elől senkit sem lehet megmenteni, ha nem akarja. (Csurdu...)

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Sok mindenből nehéz kibújni, de talán a beskatulyázásból a legnehezebb.
2. Ha csillogni kívánsz, csillogj, de holnapra már az is terhessé válhat. 125.
3. Ha az ötlet másé, csak akkor tudja megoldani, ha magáénak érzi. 4. Mit féltünk jobban, az eszközt, a gépet vagy az embert. 84. l. / 5. Rohanok - mondta a Csiga - kedvenc mondása volt az egyik barátomnak, aki alig tudott menni.

2011. szeptember 10., szombat

Tükörlabirintus c. könyvemből: Az ember c. versből részlet

 Az ember (részlet)
Az ember tehetséges lény:
Lény a röpke nappalokban,
Lény a büszke éjszakában,
Lény a puszta kövek fölött,
Elmekóros ingoványban
Nincs más lény az ember fölött.
Az ember tehetséges lény,
Lény a lények lénye fölött.

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Óriási bizalom éltette sokáig, azt nem veszíthette el rövid idő alatt. 148.
2. Lehet, hogy megtartja a szavát, pedig sosem tette, így ez lenne az első tévedése. 215.
3. A kezdet meg a vég nagyon sokszor hasonlít egymásra.

2011. szeptember 9., péntek

Tükörlabirintus c. könyvemből Idea c. töredék

I d e a
Röpdös -
szállong,
elmúlik egyszer.
Hitted, hogy van,
a hited az élet.
Az elmúlás
vágyaid
ne fenyegesse,
a génjeidben van,
szembesülsz majd vele.

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Most haragszik? - Tehetném, de inkább az őszinteségét díjazom.
2. Nehezen kezdte, de azután alig tudta abbahagyni.
3. Nagyon vigyázz magadra! - Ne félj, nem szabadulsz meg tőlem olyan könnyen!
4. Lassan a helyükre kerülnek a dolgok, de nem maguktól.
5. Ne találd ki! Jön az majd magától. 138. l.

2011. szeptember 7., szerda

Tükörlabirintus c. könyvemből: A végtelen vágy c. vers

Bús, mély hírpatakját zúdítja tovább az ősi vágy.
Zúdul, mélyül, gyarapodik, összegyűjtik az évezredek.
Hatalmassá árad. Mélységes mély és hatalmas.
Nem csak patak már. Eláraszt mindent.
Tengerré, óceánná dagad. Nem látni mást,
Csak a beláthatatlant, csak a végtelent.
Csurdu...

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Az avantgárd inkább elijeszti az embereket. Bátorság kell hozzá, meg rejtvényfejtés.
2. Felépíted magadat is, vagy csak másokat? 78. l.
3. Szemed tükör, szíved tükör. Tisztaságod tisztogatja. 

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Aki nem becsüli magát, megérdemli becstelen sorsát.
2. Alkotásra születtünk, teremtés a jólétünk.
3. Kis hercegként mindazt a világnak adod, amit megszelídítettél. Az öröm és a boldogság így születik.

Tükörlabirintus c. könyvemből: Magadra számíthatsz

Magadra számíthatsz

Egy idő múlva mindenkit elfelejtenek, a jót, a közepest, meg a gyengét is? Lehet, de megmaradhat a család, lehetnek hűséges barátok, ismerősök. Ennyi. Aki állást, munkát, tevékenységet veszít, egy kicsit maga is meghal. Mindezek ellenére azt mondom, hogy az emberben maradjon meg az önkontroll. Ha a társaságát nem kívánják, ne kapaszkodjon, ne ragaszkodjon, keressen más helyet magának! De hogyan? Találja ki a helyzetet magának!
Nem kell ismeretlen üzletembereknek bedőlni, még az ismerős is lehet hamis. Múlnak az évek. Változnak az idők. Begyógyulnak a sebek, ha lehetséges. Igaz, közben sokat veszíthetünk. Megszenvedjük azt, amit csak akkor élhet át az ember, ha ilyen helyzetbe jut. Szemmel nem mindig látható, de legtöbben hordják magukon a jelet, látszik rajtuk, hogy nem érzik jól magukat a saját bőrükben. Persze sokféle jel van, és nem mindig tudjuk megfejteni mindet. Nem kell mindig minden helyzetet átélni, de a megértés elemi erő lehetne. A megértés fázisai léteznek... Ha hiteles ember - mégis attól lesz gazdagabb, ami saját erejéből telt. - Nem támaszkodik más véleményére. Megvan a saját meggyőződése. Ember marad minden körülményben, a rosszban is, meg a jóban is.
Csurdu Balogh Márta

2011. szeptember 5., hétfő

Tükörlabirintus c. könyvemből: Budapest c. szösszenet

B u d a p e s  t

Szemem, szívem, elmém, magam, dobtam oda Neked, a két napért, mit neked szántam. Elraboltad a nevem. Látásod telít, nappal vonzó világtáncod lejted. Térben ingón tolong belül a sok nagy-nagy álom. Vadul. Tompán.
Nincs megállás. Kívánom a napi hajszád. Megcsókolok egy követ, mit szemem elé terítesz. Lábam mérte, hosszad mégsem nyelte elmém magába. Vad igám torzan dobtad rám fojtásodat. Éjszaka leptél meg engem, Budapest.

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Vagy többnek látszik, vagy kevesebbnek. Melyik a jobb?
2. Mit féltünk jobban, az eszközt vagy az embert?
3. Nagy döntésekre csak nagy emberek képesek? 84. l.
4. Lehetnek nagy szellemi áttörések, ha vannak kiváló végrehajtók. 218.
5. Akinek van saját véleménye, jó ha tudja, általában nem arra van szükség.
6. A könyvtár lényege a csend, meg a tisztelet azok iránt, akik csendben, tisztelettel ránk hagyták a műveiket. 204.
7. Ha valakinek lassan megerősödik a helyzete, az nem csak rajta, mint ahogy nem csak a körülményein múlik. 209. l.

2011. szeptember 4., vasárnap

Titkok álommásai c. könyvemből

1. A virágzás természetes, de a pusztulásban jobban benne van az ember keze.
2. Tudja vagy nem? Még maga sem tudja.
3. Úgy megfogta a szemét, hogy el sem tudja engedni. 142. l.
4. Sehogy sem jó, ahogy van, mindig másként akarja.
5. Miután elment, mindenki úgy érezte, hogy vesztes lett. 138. l.
6. Nyűglődtek, pedig az orruk előtt volt a megoldás, csak nem vették észre.
7. Nincs bilincsem, mégis hordom.

Tükörlabirintus c. könyvemből: Múlt idő c. vers

M ú lt  i d ő
Elmúlt a tavasz, elmúlt a nyár -
Búcsú nélkül mentek tovább,
Lehet ez, lehet az,
Elmúlt, de hat tovább.

Emlékező - múltba néző
Ember, aki bizony már ősz -
Múltra kel, és múltra fekszik,
Vissza-vissza visszasandít,
Lehet kevés, lehet sok,
Lehet esély, lehet rossz,
Mindenképpen múlt a múlt.

A múlt idő, a múlt idő -
Csatangoló hideg ősz.
A múlt idő, a múlt idő -
Gyökereinkből eredő.

Tükörlabirintus c. könyvemből: egy vers

B i z a l o m

Fenséges ember
képében áll előttem
mindenik ember.

 Olyan szavakat
ért hozzá - meg érlel meg
mint a bizalom.

Gyermekbizalom-
mert  nem érhet semmi rossz.
Az emberség él.

Van erő bennem,
a cselekvés motorja
a bizalomban.

Lendületet ad.
Energiáink visznek,
bizalomvágyak.

Fekete - fehér -
az emberségre nyílik -
vándorlásaink.

Nem feledhetem,
a hitemmel takarom,
megérintett már.

Arra született,
hogy megválthassa magát,
szerepet vállal.

Szerettem én is,
létem lényegében él
örök élményként.

Csalódtál benne.
Könnyet hozott az idő,
de a remény él.

Tudtad - nem tudtad?
Visszanéztél egyszer is?
Miért jajdulsz - fáj?

Tudtam előre,
megérleltem az ősit,
ami vágyat ad.

Érzem meg értem -
Miért volt fontos nekem?
Megéltem a jót.

Ebben a létben
bármi szép behálózhat -
elvarázsolt kép.

Az ember vigyáz
téged is, engem is - lásd!
A humánum él.

Bizalomforrás...
Áldozatos teremtők -
még példaképek?

Fölkel, továbbmegy,
Fogja a lehetségest,
őrzi a valót.

Csurdu...








2011. szeptember 3., szombat

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Utat adtam, utat tettem. 144. l.
2. Oly múlékony az idő, olyan jó lenne megkapaszkodni benne.
3 Volt, amikor jöttek zavartak. Volt, amikor mentek zavartak. De leginkább az zavart, ha nem jöttek, ha nem mentek.
4. Az érzelem ritkán egyértelmű, még a szerelem is lehet hamis.
5. Körforgásban van: egyszer megkönnyebbül, másszor elnehezül, de előfordulhat a lebegés is.
6. Vagy saját magát adja, vagy lemondhat az önállóságról. (És, aki még nem talált rá önmagára?)
7. Vagy győzedelmeskedsz a testeden vagy az fog uralkodni rajtad.

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Lecövekelte magát, ennyi elég. Sosem értette meg azokat, akik olyasmit tudtak, ami neki nem volt fontos. 121. l.
2. A bárd krédója: lehet, hogy dallal jövök, de nem biztos, hogy azzal megyek. 214.
3. A hullámzás nem csak dekoráció az ember életében. 80. l.
4. Ha helyet ad neki, azzal magának is jót tesz?
5. Az egész: egyszer - egyszer nagy, de legtöbbször kicsi. 89. l.
6. Rosszul esett neki? Nekem is. 95. l.
7. Örülsz nekem?  - Olyan nagyon, hogy ki sem tudom mondani.

2011. szeptember 2., péntek

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Szabályok tömege biztosítja életünket. 312.
2. Ha a dal előjön a mélyből, megtisztulunk.100. l.
3. Könnyen nagyvonalúskodik, nem ő felel érte. 102. l.
4. A kötelesség akkor egészsége, ha másokban is megvan.82. l.
5. Megélte vagy álmodta? Nem mindegy.
6. Figyelme alábbhagyott? Nem is volt. 89. l.
7. Tovább kell mennie, az idő is melléállt. 96. l.

Tükörlabirintus c. könyvemből: Saslengés c. szösszenet

Élőhelye a Föld. Nagy újság! Lehet. A pokolba vezető út is jóindulattal van kikövezve - ez járt az eszében. Mindenki megtette, amit tehetett, vagy mégsem? Valami, ami tőle független volt, nem hagyta kibontakozni. Befedte a látóhatárt.
Koncentrált. Vad természetét leigázta, hogy visszatérjen önmagához, méltóságát őrizve földig hajolt. Ez az˘Megindult. Biztatták, segítették. Mint a majom a ketrecben - szokta mondani - csak azért csinálta, hogy közönsége legyen. Minden mozdulat, minden testrész a helyére került. Tudta, ha nem alapoz megfelelően, nem tudja megcsinálni. Annyit ért volna minden, mint az autó kerekek nélkül. Mellette a korlát, amiből kettő volt. Párhuzamosak. A két korlát közé állt. Nekirugaszkodott, felkapaszkodott rá, a kezén támaszkodott. Tartotta magát. Kézhajlításokkal kezdte a gyakorlatot. Edzett. Le-föl lengette a lábát, majd úgy lendült, hogy a póz olyan legyen, mintha a földön gyakorolná a fekvőtámaszt. Hátra meg előre lóbálta a lábát, kereste a saslengésnek megfelelő ritmust, erőt, kitartást. Nap mint nap megcsinálta a saslengést, mégsem érezte magát biztonságban a bemutatón. Mindig azt gondolta többet kellett volna edzenie, gyakorolnia. A kombinációk jártak a fejében. Végiggondolta, előre látta a saslengést. Felépítette magát. Minden mozdulat egy-egy láncszem, és ezek egymásba fonódtak. Felállt a gyakorlathoz. Megfeszítette magát, összerendezte energiáit, a mozgásra hangolódott. Már a korláton volt, működött. A kezét hajlítva hátralendült a lába, a levegőben csinálta meg a fekvőtámasz pózt. Kimeredt a szeme, rezdültek az arcizmai, pirult a füle, feszült az ember. Megtapsolták. Sikerült - gondolta magában - megcsinálta. A szeme elhomályosult, de nem szégyellte a könnyeit. Az öröm befészkelte magát minden apró sejtjébe, így a lélek, meg az egész test megnyugvást talált.

2011. szeptember 1., csütörtök

Titkok álommásai c. könyvemből

1. A hallgatás öröme legalább olyan, mint a beszédé. 157.
2. Ha sokszor gondolsz a csillagokra, nem lehetsz földhözragadt. 151.
3. Kinyílt egy kicsit, de újra becsukódott. 121. l.
4. Megmérettél a holnapért, a mohósággal ékes szívedért. 123. l.
5. Miért nem mondtad előbb? - Jó kérdés, de nem ezt vártam tőled. 123. l.
6. Mindig tanultam. - Mit értél el vele? 123. l.
7. Ha sodródik, vergődik. Ha tudatosul, érvényesül, ha lehet. 117. l.

Tükörlabirintus c. könyvemből: Félelem nélkül c. szösszenet

Minden nap arra ébred, hogy verítékben fürdik. Zuhany kell! Felkészül a mai napra. Végiggondolja, rögzíti a teendőket. Ezer a feladat. Feszített a nap. Pörög. Állandó gondolata, hogy rendszere működőképes legyen, egyre jobbat adjon, jólétet hozzon! Időnként rosszul érzi magát. Szimatol, érzékei pattanásig feszülnek. Már úgy fogadja a simogatást is, mint a vadállat, mert többször megverték. Előfordul, hogy a versenyautóval száguldozik. Rálép a pedálra, az autó egyre gyorsabban megy, nem fél a sebességtől, sőt a száguldás lenyűgözi. Sötétedik.  Ismeretlen úton jár. Kiszáll az autóból. Akkor veszi észre, hogy a szakadék szélén áll. Beleborzong. Visszatér a jó útra. Felelős ember. Kipróbálja magát, és hagyja élni az embereket, segíti a haladásukat, ha lehet.. Megszervezi a rendszert, folyamatosan építi. Partnereket keres, tartja velük a kapcsolatot. A munka frontján a két kezét is használja, pedig ő a gazda. A főszerep is a gazdáé. Az idő meghozza a magáét. A folyamat képben van. Az látható kötésben, ami lényeges. Vizsgálat, felügyelet, vendéglátás egyre megy. Ismeri az egészet, ha lehet. Tudja, hogy minek mi lehet a következménye.
Az optimális feltételek kialakítására törekszik. A működőképes rendszeré a jövő. Benne van minden gazda.. Minden ember felelős. Azé a főszerep, aki kézben tartja a rendszert. Felelősségvállalása félelem nélküli.
Tudja, hogy minek mi lehet a következménye. Az optimális feltételek kialakítására törekszik. A működőképes rendszeré a jövő. Benne van minden gazda.. Minden ember felelős. Azé a főszerep, aki kézben tartja a rendszert. Felelősségvállalása félelem nélküli.