A későn kapott virág (Tükörlabirintus c. könyvemből)

Számadásra szólítanak: ember maradjon! Ez a kép van előttem: a mindig tevékeny ember, meg akinek mindent el lehet mondani, bármikor. Sőt éjszaka is zavarhatják fiatalo és idősek egyaránt. Jgy élte az életét nap mint nap.  Volt ereje másoknak élni, még önmagáról is megfeledkezett. Sosem vette észre, hogy senkit sem érdekel az ő sorsa. Mrgtisztelték nyavalyáikkal - ez nagy dolog. Az embereknek csak az volt a fontos, hogy lerázzák magukról a terheket, ami jó hatás keletkezett, azt természetesnek érezték. Lassan elfelejtették azt az embert, aki kisegítette őket a bajból, pedig ő is bajba került. Élete delén összesűrűsödött a levegő körülötte. Elveszítette azokat, akik szerették. Sőt a körülötte még meglévőket is üldözte a sors. Tragédiákat élt meg, hiányokat, veszteségeket. Kapaszkodott. Kerste a génjeiben élő forrásokat. Talált valamit, amivel megpróbált kikecmeregni a kátyúból, újra felállt. Me kell erősödnie, ha lehet. Az út sokféle. Szembesülésekkel terhes, tele gánccsal ... Az ember fejére telepednének legszívesebben. Az önállóság csorbítása, a tevékeny élet ellen a szóbeszéd. Az ember rótta az útját.  Belefeledkezett a feladatába. Fogódzók mindig vannak, mégis valami megszűnt, aztán az egésznek vége lett. Nincs többé - elment. A temetésén megtisztelték koszorúval, virággal.

Titkok álommásai könyvemből...

1. Aki ilyen okos, az nem marad meg - ez a hír járta a zseniális gyerekről. 
2. Aki mások bőrét viszi a vásárra, megérdemli, hogy vele is ezt tegyék.
3. Aki nem becsüli magát, megérdemli becstelen sorsát.

4. Aki tényleg tzdja, hogy mi zajlik odabent, az többnyire körön kívül van, vagy rövidesen oda kerül.
5. Aligha hihette volna valaki Othelloról, hogy legyőzhető, Jagonak mégis sikerült halálba kergetnie.
6. Alkotásra születtünk, teremtés a jólétünk.

7. Aki álmaiba vissza-visszatér, már csak a hasznát látja álmainak.
8. Álmainkat összeborzolhatja az idő.
9. Az általános emberi és az egyes emberi között vannak különbségek.

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Kis hercegként mindazt a világnak adod, amit megszelídítesz. Az öröm és a boldogság így születik.

2. Adódnak kapcsolatok, amelyeket az idő megérlel, avagy számunkra ugyanolyanoknak tűnő szempontok alapján: felbont.

3. A kérdés az, hogy  a nagy pillanatot megérezzük-e, vagy érzéketlenül hagyjuk elmenni...

4. Az a jó világ, amelyik élni hagy.

5. Ahol humor van, ott minden összejön?
   Ezt a kérdést másként válaszolja meg a humorista, másként a kifigurázott ember, és megint másként a közönség.

6. Ahol a vágy uralkodik, ott nem rabszolgasors az élet?

7. Aki a harmóniát megélte, csak az tudja , hogy mi a diszharmónia.

(Csurdu...)

A baleset

Összekoccantak a fogai, vacogott. Legszívesebben a kemencét is magával hozta volna. A lába nyomán csikorgott a hó. Nem állhat le, nem fáradhat el, mennie kell, még akkor is, ha foga van a télnek. A mozgás létkérdés, a mozgás létszükséglet. Előfordult, hogy szinte vitte a jeges út. Igazi versenypálya, csak a társak hiányoznak róla. Egy-egy nekirugaszkodással métereket csúszott, csak a korcsolya maradt otthon.  Egyre közelebb ért as célhához. Hiába próbálta behúzni az orrát, nem sikerült, sőt egyre nagyobb lett, és fájt. Úgy érezte, a könnyei is megfagytak. A füle pedig zúgott. Minden szürke és fehér, a szépség jelen volt, mégsem tudott hatni, meghalt a hidegben. A két keze, meg a lába, mint a bot, úgy működött, kiszállt belőlük az élet? A csomagok vitték, meglódult a keze, a lába. A hosszú bundakabát gátolta a megfelelő mozgásban. Érezte, hogy dől, de nincs miben  kapaszkodnia. A feneke alá csúszott a lába, ráesett. A csillagokat látta fájdalmában. Elterült a jégen. Egy pillanatra elveszítette az eszméletét. Mire felocsudott, emberek vették körül, felsegítették, támogatták. Ügyeltek a csomagokra. Mentőt hívtak, és bevitték a kórházba. Az orvosnak sok betege volt, várnia kellett. Közben a lába megdagadt. Hiába próbálkozott, nem tudott ráállni, szinte elviselhetetlen a fájdalma. Végre sorra került. Az orvos megvizygálta. Megröntgenezték. Erős zúzódás, meg ficam - mondta az orvos - és járógipszet rakott a lábára. A beteghordó kocsiba ültette, és a mentő hazaszállította. Támaszkodva megállt a szoba ablakánál, és gondolatban csokrot kötött a jégvirágokból.

Hiányok...

Erről a szóról, hogy hiányok mindenféle eszembe jut. Az egyes szakmai területeken is megvan a hiánypótlás. Mit tesz az ember a magánéleti, személyes hiányaival? Pótolja a hiányt...

8. Valaki már meglépte, de nem biztos, hogy az, akire számíthatunk.

Titkok álommásai c. könyvemből

1. Ha megkopott egy gondolat, nem árt frissíteni.
2. A beszéd is tett, de ritkán beszédes.
3. Mit féltünk jobban, az eszközt, vagy az embert?

4. Őrző vagy. Embernek mondod magad. Közönyös így nem lehetsz, nem csukhatsz be szemet, fület.
5. Megélte vagy álmodta? Nem mindegy.
6. Van, aki csak akkor nyugszik meg, ha a másikat felhúzta.

7. Van olyan magány, amit a másik ember megirigyelhet.
 8 Valaki, aki már meglépte, de nem biztos, hogy az, akire számíthatunk.
 9. Lehet bármi is jobb a jónál?

Táncba vitték

Meglógott - mondta Erika. (A gyerekek szoktak meglógni, a felnőttek megszöknek.) Felforrósodott. Mostanában erős vágy volt benne. Hiába volt büszke arra, hogy képes a szerelemre, nem tette boldoggá. Nem tudott ellezulni. Mindig volt valami hiány. Mást akart, mint a lehetőséget. Nem tudta számba venni az ezernyi apró jelet, ami az érzelmek alatt, felett, közben jelentkezett. Olyasmire vágyott, ami nem is létezett. Elvárások, kitalációk, kielégületlenség? - Á, dehogy. - Sokkal kisebb dolog? lehet.Nézőpont kérdése.Szeretnivaló ember, csak ez járt a fejében. Meg is próbálta, de hamar jöttek a hiányyok.
Lehet-e szavakba önteni azt, amit csak a könnyek tudnak elmondani?  Meg a könyvek. - Majd holnap, a tegnap elmúlt - ez volt benne. Megtanulta, sőt maga találta ki, de nem lehet mindenre rámondani. Nem a szexszel volt baj, nem is a kedvességgel, hanem valami mással. Mindig táncba vitte. Ha vége lett a zenének, nem foglalkozott vele. Nem volt összhang. Szétpukkadt az egész  (kidurrant), egy durranással lezárult. Mire rájött az ürességre, jött az újabb zene, táncba vitték. Megint megfeledkezett magáról. Belefeledkezett a táncba. Kijózanodva látta...
Nincs más, csak a tánc.

Ne tessék leülni!

Gonddal telt arccal járunk-kelünk még a buszon is. Hangot hall, valaki figyelmezteti:
- Ne tessék leülni!
Kellemesen cseng a füléban. A hölgy körülnéz, keresi a hang gazdáját, és rámosolyog.
- Miért? - kérdezi.
- A piacosok itt hagyták a nyomukat. Vigyázzon az " ünneplő" fekete ruhájára, piszkos az ülés, a szék. - hangzott a válasz.
Az utas hálás mosollyal fogadta a figyelmességet. Továbbment, és keresett rgy tiszta széket.
 Megmaradt a mosoly az arcán.

Mindig van bennem készség arra, hogy továbbvigyek egy-egy gondolatot....

Mi tesz igazán boldoggá?
Nem is olyan könnyű megtalálni.
Ha pedig megtaláljuk, el is veszíthetjük.

Még egy kutya kedvéért sem

A gyerekek megetettek egy kutyát, de megfeledkeztek arról, hogy vizet adjanak neki. Tikkasztó hőség volt. A nagy szárazság miatt még a fű is kiégett, nemhogy pocsolya lett volna.
Erika éppen hazafelé ment, képes volt visszajönni egy vízzel telt edénnyel, hogy a kutya ihasson. A női kupaktanács azonban megszólta a fiatalasszonyt. - Nem víz kell annak, hanem ennivaló! Erika hiába mondta, hogy a gyerekek már megetették a kutyát, mert az asszonyok ellene voltak. Egy józan férfi intette csendre a nőket, és megköszönte a vizet.
A fiatalasszony megfogadta, hogy nem ártja bele magát más dolgába, még egy kutya kedvéért sem.

Evidenciák

1. Megrészegült Ádám - Éva, jaj neked!
2. Minden jó kapcsolat szárnyakat adhat.
3. Hiába van nemesi rangja, ha nincs nemes szíve hozzá?

4. Minden ember más, tudjuk, de figyelmen kívül hagyjuk.
5. Magaddal viheted őt is, de a felelősség a tied marad.
6. Kiver a víz? Aminek ki kell jönni, az kijön.

7. Ádám hiába mondta a magáét, mert Éva mást akart, de fordítva is igaz.
8. Csak a halak szeretik a vihart?
9. Az egészség érték, ha minden nap mérték?

Titkok álommásai, Tükörlabirintus c. könyveimből

A világ közepe c. szösszenet

Félelem nélkül           "

Költői kérdések, gondolatok

Csurdu Balogh Márta

A világ közepe

- Ülj csak az ölemebe! - mondta a párja. Most biztatsz vagy fenyegetsz? - hangzott a nevetős mondat. Csak egy ugrás választotta el tőle, meg is tette. Vele volt, nincs kegyelem. A nászút erről szólt. Azután jöttek a gyerekek, hamar felnőttek.  Ott állt a ház előtt az autó. A fiai nem mentek kocsival, ebből tudja, hogy kötelessége van, tankolnia kell!
- Az érettségi vagy az egyetemi vizsga előtt könyvet olvas? Ez nem semmi. Nem érdekelte a vizsga? Nem erről van szó. Az egyik tanára volt nagy hatással rá, aki megerősítette a tevékenységét - tegye azt, amit jónak lát! Biztos lett magában. Tud. A felvételi előtt színházba ment Klárival. Másnap a vizsgán kihúzta a tételeket, előadta a témákat, megválaszolta a kérdéseket. Kihozta magából, amit lehetett. Túl lett az egészen. Sikerült.
- A tudós szerénysége nem álszerénység. A belülről fakadó kétkedés állandó keresésre ösztönöz, végtelen tudásvágy viszi, persze a tudás állandó táplálásával. A lehet, a kétkedés nem gátol, inkább megfontolt cselekvésre késztet. Egy tudós team tagjai felosztják egymás között a területeket, a feladatokat. Akadhat olyan ember, akinek a fejébe száll a dicsőség , és kisajátíthatja az eredményt. Így ronthatja el a közösségben a helyzetét.
-  A sikersorozat deformálhat? Jelentkezhetünk a Big Brotherbe, vagy más hasonló műsorba, mire vége lesz, öntelt emberként jövünk ki belőle.
- Átélte a karácsonyi ünnepeket. A szeretet felerősödött, törődés, együvé tartozás, öröm és a fény  összeolvadása lehet a tapasztalat. Az ember néhany napra jó is lehet, ha akarja. - Veletek lehetek, ez a legnagyobb ajándék.
- Elvállalta a feladatot, pályázott rá. Az önismerete, az önelemzése hiányzott, kudarcot vallott. Elhagyta a pályát.
Vajon bízik-e önmagában, vagy hagyja, hogy a negatív hatások teljesen behálózzák?
- A sikeres emberek többsége természetesnek tartja, hogy jól mennek a dolgai. Figyelem, fegyelem nap mint nap? Igen.
Folyamatos a tanulás, az olvasás, a tevékenység és közben egy kis pihenés? Igen. Sőt előrevetíti azt is, hogy élete utolsó percéig ezt teszi? Igen.
- A személyiség érettsége vagy éretlensége megmutatkozik az élethelyzetekben. Akárkivel előfordulhat, hogy rossz döntéseket hoz, mert azt kezdi hinni, hogy ő a világ közepe.

Aki olvassa, mit mondana?

1. Ha lelkizik, akkor megáll az élet? - Igen.
2. Észre vagy térdre? Nem mindegy.
3. Ha elzárkózik a világtól, az csak az ő dolga?

4. Az ellenőrzést mindig ott végzik el, ahol nincs rá szükség?
5. Ha előrevetÍti azt, amit akar, ami rajta múlik, az úgy is lesz?
6.Szeparált? - Á, dehogy! Csak védett.

7. Amilyen a jellemrajza, olyan lehet ő maga, netán olyan szeretne lenni?
8. Beprogramozták, és aszerint is él, de a programnak élni...?
9. A bűntudatos ember több büntetést kap?

Félelem nélkül

Minden nap arra ébred, hogy verítékben úszik. Zuhany kell! Felkészül a mai napra. Végiggondolja, rögzíti a teendőket. Ezer a feladat. Feszített a nap. Pörög. Állandó gondolata, hogy a rendszere működöképes legyen, egyre jobbat adjon, jólétet hozzon! Idónként rosszul érzi magát. Szimatol, érzékei pattanásig feszülnek. Már úgy fogadja a simogatást is, mint a vadállat, mert többször megverték. Előfordul, hogy versenyautóval száguldozik. Rálép a pedálra, az autó egyre gyorsabban megy, nem fél a sebességtől, sőt a száguldás lenyűgözi. Sötétedik. Ismeretlen úton jár. Kiszáll az autóból. Akkor veszi észre, hogy a szakadék szélén áll. Beleborzong. Visszatér a jó útra. Felelős ember. Kipróbálja magát, és hagyja élni az embereket, segÍti a haladásukat, ha lehet. Megszervezi a rendszert, folyamatosan építi. Partnereket keres, tartja velük a kapcsolatot. A munka frontján a két kezét is használja, pedig ő a gazda. A főszerep a gazdáé. Az idő is meghozza a magáét. A folyamat képben van. Az látható kötésben, ami lényeges. Vizsgálat, felügyelet, vendéglátás egyre megy. Ismeri az egészet, ha lehet.
Tudja, hogy minek mi a következménye. Az optimális feltételek kialakítására törekszik. A működőképes rendszeré a jövő. Benne van minden gazda. Minden ember felelős. Azé a főszerep, aki kézben tartja a rendszert. Felelősségvállalása félelem nélküli.

Hogyan fogalmazza meg?

Nem biztos, hogy azt mondja, amit közölni szeretne.
A kényes kérdések csak intim párbeszédben rendeződnek?
A generációk kőzőtt komoly nézeteltérések vannak, meg is maradnak?
Mindenféle váltás, változás  ma eléggé problematikus, de korábban sem volt könnyű.

Meztelenek

Téved, ha azt hiszi, hogy biztosan tudja. Meg fogja jegyezni a nevét, ha fontosnak tartja. Csak egy nő ül a férfiak között. A kamera mindig rajta van. Csinos és kortalan. Az urak tőle kapják a lehetőségeket, de úgy, hogy nem is tudnak róla, csak használják. Pereg a film, zajlanak az események. A tevékenység forgatókönyv nélkül zajlik. A tévé meglepte a tanácskozó embereket. A hölgynek fejlett a problémamegoldó képessége, pedig a tanácskozók közé tartozik, és nem a tévésekhez. A kezében tartott dosszié anyagát hol az egyik társának, hol a másiknak nyújtja. A tájékoztatók rövidek és érthetőek. Látszólag mindenki friss volt és érdeklődő. Az urak előtt papír, a téma egyre gazdagodik. A meglepetések időnként jobban sülnek el, mint a megalapozott, forgatókönyves tévéfilmek. Senki sem sülhet bele a szereplésbe, mert különben megkérdőjeleznék a jelenlétét. A tükörképek nem mindig azt mutatják, amit látni szeretnének.
A lapos pillantások nem hatnak a monitorra. A képernyőn az is rajta van, amit legszívesebben takargattak volna, mégis viselkednek. Szinte élvezik a helyzetet. Még csak fel sem merül bennük, hogy az egész nem csak rajtuk múlik. Olyan összmunka, ahol a kormányos a hölgy, és a többi megvan, de a néző még hozzáteszi a magáét, ha úgy tartja a kedve. 

Ami másoknak is fontos lehet...

1. A lelki fotók egyre jobbak lettek, kivetítette magából.

2. Lemerült, mint a mobil?

3. Kihagyta, mert nem is tudott róla.

4. Kinyílt egy kicsit, de újra becsukódott.

5. Kitalálta, hogy rövidre fogja, és az emberek kimaradtak a szövegből.
6. Ha valaki arcprító szamárságot csinál, szamár is marad?
7. Ami több embernek a dolga, az nem lesz senkié sem.
8. Annyi dolog van, ami jót tenne az embereknek, de éppen a saját korlátjaik miatt nem teszik meg.
9. Ami nem igaz, abból bumeráng lehet.
10. Ami igaz, az szép is?

(Írta: Csurdu ...)

2011. első félév...

Csurdu Balogh Márta
2011-ben több élményt gyűjtöttem, mint az elmúlt 10 évben összesen. Ez nem jelenti azt, hogy csak pozitív élmények értek, vegyesen kaptam mindent, de a negatív dolgok is olyan tanulságot adtak, ami egy életre szól, persze a figyelem mindenkinél meghozhatja ezt az eredményt. Karakter és tevékenység...
Számadás-számvetés? Ki hogy értelmezi...

Hogy csináltad? - Lili - röpke lepke röptetője c. gyermekkönyv

Hogy csináltad?

Nyúznak engem „technikai” kérdésekkel, mert kiadtam egy gyermekkönyvet: Lili – röpke lepke röptetője címen. Mennyit adtál ki? Hány könyvet nyomtattak? Mennyibe került a nyomda? Mennyibe került a tördelés?  Mit fizettél az illusztrátornak? Mennyi az adó? …

A részletek nincsenek a fejemben, de azt tudom, hogy közel félmilliót fizettem.

Elgondolkodtató, hogy újabb könyvet adok ki, holott az első két könyvemmel  (Tükörlabirintus, Titkok álommásai)  többet is veszítettem. Miért teszem? A gyermekekért. Tájékoztatom az érdeklődőket, hogy bizonyos összegig adómentességet élvezek, de fizetek jövedelemadót és egészségbiztosítást.

Remélem, mindenkinek kielégítettem a kíváncsiságát, és nem kell nap mint nap ilyen kérdésekre válaszolnom.

Biztos vagyok benne, hogy a magánkiadás is sorra kerül az új törvények megalkotásánál, kellenek a jó, magyar könyvek, így olyan új törvényeket alkotnak, amelyek szorgalmazzák a tehetséges költők és írók kockázatvállalását, könyvkiadását és boldogulását.

Gyermekkönyv:

Balogh Márta: Lili - röpke lepke röptetője    Illusztrálta: Zemplenszky - Pénzes Petra

A szerző írásai és az illusztrátor képei úgy hatnak, ahogy azt a gyermekek kívánják: valóságos, mesés, hihetetlen, játékos és mozgalmas.

Jó ajánlásokat, kritikát kaptam a Lili - röpke lepke röptetője c. könyv miatt, de az első két könyvemet is méltatták.

Lili - röpke lepke röptetője c. gyermekkönyv megvásárolható Dunaújvárosban, a József Attila Könyvtár földszintjén, nyitva tartás idején.

Üdvözlettel: Csurdu Balogh Márta