Tükörlabirintus c. könyvemből: Az én pajtásom

A koszorúmat fontad / és én elfogadtam tőled, / a zöld levél közt a kék virágot, ami semmihez sem fogható - / a gyermeki menyasszony koszorúját / és szépsége halhatatlanná vált. / Tőled kaptam a legszebbet. / Tőled kaptam a legjobbat. / A gyermekkor fényét... / A gyermekkor játékát.../ A gyermeki szellemben a játék szerelmét, / a szerelem játékát, a miénket váltottuk meg ./ Kedves pajtásom, kedves barátom, / hiába lett másé a folytatás. /